Kínával kapcsolatos témák elemzése a magyar médiában (2017-2020)
Ez a projekt a korábbi átfogó kutatásra épít, amely a magyar médiában 2010-től 2017 júniusáig megjelent, Kínáról publikált szövegeket elemezte. Ez a tanulmány részét képezte Kína médiamegjelenésének a diszkurzív elemzése négy közép-európai országban. A projekt eredményei hozzájárultak a média sebezhetőségének tudatosításához, annak érdekében, hogy a média is integrálva legyen a külföldi befektetések átvilágítására szolgáló európai és nemzeti mechanizmusokba.
A MapInfluence elemzői ezt követően kiterjesztették kutatásaikat a következő 2017 közepétől 2020-ig tartó időszakra. Mivel a média figyelme jelentősen megnőtt a Kínával kapcsolatos témákra, a kutatás csak két kulcstémára terjedt ki – a kínai befektetésekre és Kína lehetséges részvételére az 5G hálózatok kiépítésében.
Az elemzés részeként 15 magyar médiát értékeltek a vizsgált időszakban a hazai közönség körében elfoglalt népszerűségük alapján. Az így kapott adatkészlet 152 szöveget tartalmazott az 5G hálózatokról és 241 szöveget a kínai befektetésekről.
Az elemzés eredményeit az alábbi infografika tartalmazza. A teljes részletes tanulmány a kontextust, az eredmények értelmezését és az ajánlásokat tartalmazza.
Kínai befektetés
A magyarországi kínai befektetésekkel kapcsolatos médiamegjelenések nem követnek egy egyértelmű trendvonalat, mivel úgy tűnik, hogy a sajtóorgánumok általában nem érdeklődnek a téma iránt, kivéve a 2017 novemberében, 2018 novemberében és 2019 áprilisában tapasztalt három kiugrást. A cikkek alacsony számának azzal magyarázható, hogy Magyarországra a vizsgált időszakban nem érkezett jelentőskínai beruházás. Eközben a három kiugrás jelentős diplomáciai eseményekhez kapcsolódik: 2017 novemberében került sor a 16+1 budapesti csúcstalálkozójára, 2018 novemberében, a sanghaji China International Import Expo-ra, valamint a a kínai és kelet-közép-európai jegybankelnökeinek budapesti találkozójára. 2019 áprilisában pedig a második pekingi Belt and Road Fórum és a Kínai-KKE Alap elnökének budapesti látogatására.
Akárcsak a korábbi kutatásunk által lefedett hat és fél évben a következő időszakban is a magyar sajtó többnyire semleges volt mindkét témával kapcsolatban, bár a kormánypárti és a független média közötti választóvonal ismét egyértelmű és látványos. A híradások több mint háromnegyede semleges a kínai befektetésekkel kapcsolatban, 14 százaléka negatív és 10 százaléka pedig pozitív.
Ami a befektetési kapcsolatokat illeti, leginkább a jelentős diplomáciai események alakították a narratívát. A magyarországi kínai befektetéseket leginkább a Kína-KKE csúcstalálkozókon és a Belt and Road Fórumokon emlegették a médiában. Természetesen a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása volt a leggyakrabban emlegetett konkrét projekt, hiszen a történet hosszú évek óta húzódik.
Az ingatlanbefektetésekről szóló széleskörű tudósítás a magyar diskurzus egyedülálló jellemzője, összehasonlítva a kínai befektetésekkel kapcsolatos, más V4-országokban folyó média diskurzusokkal. A magyar kormány arany vízumprogramjának köszönhetően 2013 és 2017 között több mint 15 000 kínai bevándorló érkezett Magyarországra. Bár többségük valójában nem az országban él, több ezren vásároltak lakást Budapesten, ami hozzájárulhatott az ingatlanárak kilövéséhez. Ebből következően a kínai bevándorlók ingatlanpiacon betöltött szerepe azóta is kiemelt téma.
Csakúgy, mint a többi V4-országban, a diskurzus fő mozgatórugói újságírók és politikusok voltak, nem szakértők. Ami a magyarországi kínai befektetések témáját illeti, a narratíva alakításában egy maroknyi politikus játszott döntő szerepet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csak a politikusok idézeteinek 44 százalékát képviselte.
5G
Ami Kínának az 5G hálózatok fejlesztésében való részvételét illeti, a magyarországi tudósítások mintázata a szlovák és lengyel eredményekhez hasonló. Három hosszabb csúcsidőszak volt, az első 2018 vége és 2019 közepe között, a második 2019 végétől 2020 elejéig, az utolsó pedig 2020 második felében. Az 5G-vel kapcsolatos cikkek első hullámát a Huawei pénzügyi igazgatójának, Meng Wanzhou-nak a kanadai letartóztatása és Donald Trump amerikai elnök Huawei elleni első csapásai indították el, majd az EU és az Egyesült Királyság reakciói következtek. A második csúcsot 2019 végén érte el, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a Huawei együttműködik Magyarországgal az ország 5G hálózatának kiépítésében. A többi uniós ország Huaweihez kapcsolódó nyilvános kommunikációja 2020 elejéig tartotta a hullámot, amit a lefedettség rövid csökkenése követett 2020 második felében, közvetlenül a harmadik (kettős) kiugrás előtt.
Közép-Európa más országaihoz hasonlóan 2020-ban is relatív csökkenést figyelhetünk meg a kínai befektetésekkel és az 5G-vel kapcsolatos kérdéseket tárgyaló cikkek számában az előző évhez képest. Ezt a koronavírus-járvány magyarázhatja, mivel a közvélemény figyelme a vírus felé fordult, és minden olyan diplomáciai esemény amely médiafigyelmet vonzhatott volna, elmaradt.
Figyelemre méltó, hogy a kínai befektetések kérdése jobban megosztotta az olvasókat, mint a kínai 5G-vel kapcsolatos tevékenységek témája, hiszen utóbbi esetében a tudósítások 93 százaléka semleges, 2 százaléka negatív és 5 százaléka pozitív volt. Az 5G technológiával kapcsolatos rendkívül semleges diskurzus a téma technikai jellegével magyarázható. A legtöbb cikk megemlítette az amerikai aggályokat, de kiegyensúlyozott képet nyújtott a kérdésről, bemutatva a magyar kormány és a Huawei ellenérveit is.
Kína 5G hálózatok fejlesztésében való szerepvállalásáról szóló magyar közbeszédet elsősorban a nemzetközi események vezérelték, a hazai tényezők pedig hiányoztak a vitából. A cikkek Donald Trump Huawei-re vonatkozó megjegyzései és a Huawei elleni szankciók, valamint az EU és tagállamai, például az Egyesült Királyság és Svédország ezt követő reakciói körül forogtak. Mivel a magyar kormány már a nemzetközi vita korai szakaszában kifejezte megkérdőjelezhetetlen szándékát, hogy a Huaweit bevonja az ország 5G hálózatának fejlesztésébe, érdemi hazai vitának már nem maradt helye. Ebből következően a média egyszerűen csak beszámolt az 5G kérdés nemzetközi fejleményeiről, illetve a nyugati országokban zajló vitákról.
A kínai 5G rendszerek témáját hihetetlenül nagy arányban uralták az újságírók, vagyis a témával foglalkozó cikkek nagy része nem idézett politikusokat, szakértőket vagy a magánszektor képviselőit. Ehelyett a sajtó többnyire külföldi forrásokra, például nyugati hírügynökségekre támaszkodtak, és lefordították cikkeiket. Tekintettel arra, hogy a hazai diskurzus mindig felszínes volt a témával kapcsolatban, az újságíróknak nem volt más lehetőségük, mint az 5G-ügy alakulásával foglalkozó külföldi hírekről tudósítani.
