A cikk eredeti forrása az index.hu.

Üröm az örömben, hogy a folyamat elején még India is aktív volt, de tavaly kivált. A kaput azonban nyitva hagyta előtte az RCEP. A megállapodást még nem ratifikálták, tehát jogi értelemben a délkelet-ázsiai közös kereskedelmi övezet még nem jött létre.

Mivel horderejét tekintve valóban egy gigászi globális kereskedelmi tér körvonalazódik Ázsiában, érdemes megvizsgálni, hogy a megállapodás milyen hatást gyakorolhat a globális kereskedelemre, különös tekintettel az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdaságára. Készül-e bármilyen válasszal az EU vagy az USA, kell-e ilyennel készülnie, és persze ki nyerheti a legnagyobbat az aláírással?

Ez egy geopolitikai, geoökonómiai játszma része, amelyben az RCEP létrejöttével nézetem szerint most Kína nyert a legnagyobbat

– mondta az Indexnek Matura Tamás. A befektetési ügyek, nemzetközi sztenderdek, kereskedelmi hálózatok uralásáért zajló globális versengés már jó 10 éve elindult az USA és Kína között. A Corvinus oktatója elmondta, hogy a 20. században az Egyesült Államok volt a világ legnagyobb és legversenyképesebb ipari termelője, ezért ő volt a leginkább érdekeltebb a kereskedelmi akadályok lebontásában, a kereskedelmi társulásokban. „A 2000-es évek eleje óta ezt a szerepet – szigorúan az ipari termelést nézve – Kína vette át” – fejtette ki.

Image source: Commons.wikimedia.org