A MapInfluenCE projekt Kína és Oroszország befolyására összpontosít Közép-Európában, különösen a visegrádi nemzetek körében, azaz Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. A projekt összehasonlító jellege lehetővé teszi a Kína és Oroszország által alkalmazott stratégiák és taktikák azonosítását, valamint a megközelítésük hasonlóságainak és eltéréseinek felismerését.
Témaink
A projekt kezdete óta aktívan kutatjuk és térképezzük fel Kína imázsát a cseh, lengyel, magyar és szlovák médiában. Kína általános megítélésére összpontosítunk a mainstream és az alternatív médiában, valamint a köz- és magánmédiumokban. Ezen kívül különös figyelmet fordítunk az egyes kérdések különféle médiaorgánumok általi bemutatására, például a kínai emberi jogi helyzetre, a kínai beruházásokra, a Kínával folytatott gazdasági együttműködésre, valamint a kínai gyártók részvételére az 5G hálózatok kiépítésében stb. Arra is összpontosítottunk, hogy Kínát támogató narratívák hogyan jelennek meg a közbeszédben. A MapInfluenCE elsőként szolgáltatott bizonyítékokat a kínai médiabefektetések és a médiatartalmak megváltozása közötti kapcsolatról. Például a kínai főváros belépése a cseh médiaiparba kizárólag olyan tudósításokhoz vezetett, melyek pozitív színben tüntették fel Kínát, a semleges és negatív jelentések szinte teljesen megszűntek. Vizsgálataink alapján az Európai Unió és számos tagállam, köztük Csehország, a médiaipart is felvette a külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos jogszabályaiba. Úgy gondoljuk, hogy a nem demokratikus országokból származó befektetők tulajdonában lévő médiumok a külföldi kormány álláspontjainak terjesztésére használhatók fel, és tevékenységük így veszélyeztetheti a külpolitikai konszenzust, befolyásolhatja a lakosság politikai preferenciáit, és végül társadalmi megosztottsághoz vezethet.
Elemeztük azt a stratégiát és azon taktikákat, amelyeket Kína közép-európai pozíciói kialakításához használ. Kína viszonylag új jövevény a visegrádi négyek (V4) országaiban, és befolyásának terjesztéséhez alapvetően nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával. Ezért Kína felhasználta azon politikai és gazdasági elitet, amely a vele való együttműködésben kiváltképp érdekelt. A kínai jelenlét a régióban ezt követően további területekre terjedt ki, mint például a szubnacionális vagy tudományos kapcsolatokra, illetve az elmúlt években a médiával való együttműködésre. Ezen területek mindegyikén dinamikus fejlődést láthattunk.
Kína Közép-Európában nem egy „mindenki számára megfelelő” megközelítést használ. Kutatásunk azt mutatja, hogy bár a barátságos környezet megteremtése mint kínai cél és az ezt támogató stratégia mind a négy országban hasonló, az alkalmazott taktika különbözik a helyi politikai légkör, az ország geopolitikai helyzete és a kétoldalú kapcsolatok függvényében. A kezdeti szakaszban Kína pozitív ösztönzőket, „jutalmakat” használ. A kényszer vagy „büntetés” használata túlnyomórészt Kína szuverenitásának kérdéséhez kapcsolódik, mint például Tibet vagy Tajvan kérdése. Kína szintén gyakran jelzi „büntetések” használatát, hogy engedményekre kényszerítse a másik felet. E megközelítés hatékonysága a kínai fenyegetések hitelességén és az ilyen fenyegetésekkel járó esetleges járulékos költségeken múlik.
Elemeztük a Kínát támogató narratívák kialakulását, tartalmát és terjesztését nemcsak a mainstream, hanem az alternatív médiaorgánumokban és a közösségi médiában is. Feltérképeztük az úgynevezett „farkasharcos diplomáciát” (wolf warrior diplomacy) és a kínai külső propaganda intenzív erőfeszítéseit a hongkongi tüntetésekkel, a hszincsiangi elnyomással, a COVID-19 világjárvány eredetével kapcsolatos dezinformációkkal, az „oltásdiplomáciával” stb. kapcsolatban. Figyelmet szentelünk a közép-európai információs térben tett kínai és orosz erőfeszítések kölcsönhatására is, és elemezzük azok hatékonyságát. Érdekel minket a Kínát támogató narratívák jelenléte a Kreml-párti médiában, a PR ügynökségek használata, együttműködési megállapodások a tartalom megosztásáról a helyi médiával, influencerek foglalkoztatása, a médiakörnyezet befolyásolásának egyéb közvetett eszközei, valamint a nyilvános vita egyaránt. A projekt összehasonlító jellegének köszönhetően nyomon követhetjük a kínai propaganda és a dezinformáció új trendjeit, és meggyőződhetünk arról, hogy ezek jelen vannak-e más közép-európai nemzeteknél is. Ezen kívül elemezhetjük a kínai propagandaüzenetek formájának és tartalmának közös vonásait és különbségeit a különböző országokban, és azonosíthatjuk az azokat magyarázó tényezőket.
Arra összpontosítottunk, hogy Kína hogyan próbálta kooptálni a közép-európai politikai és gazdasági elitet, milyen a politikai és üzleti érdekek kölcsönhatása, hogyan zajlik a nemzeti parlamentekben Kínáról folytatott párbeszéd, illetve hogyan jelennek meg a stratégiai korrupció kérdései. Feltérképeztük azokat a narratívákat, amelyeket a napirend fő alakítói mutatnak be, kiemelve a Kínához fűződő kapcsolataikat. Csehország esetében 2018-ban létrehoztunk egy interaktív térképet, amely szemlélteti a cseh Kína-politikában részt vevő legfontosabb szereplők közötti kapcsolatokat. A térkép kizárólag nyílt forrásokból származó adatokon alapul, és a párttagságon, a jelenlegi és a korábbi üzleti tevékenységen, a személyes kapcsolatokon stb. alapuló összeköttetéseket mutatja be. Ezen kívül kutatást végeztünk a politikai pártok és az egyes politikusok Kínával kapcsolatos álláspontjáról az elmúlt évtizedekben. Csehországban és Magyarországon feldolgoztuk a Kínáról folytatott parlamenti vitákat 25 éven át (1993-2018). Feltérképeztük Szlovákia és Lengyelország helyzetét is.
Kína azon erőfeszítéseire fókuszáltunk, amelyek a közép-európai tudományos élet befolyásolását célozzák. A Kína által alkalmazott eszközök között szerepel a tudományos intézmények pénzügyi támogatása, az akadémiai kurzusok szponzorálása, az egyes kutatók pénzügyi támogatása, a cenzúra és az öncenzúra bevezetésére gyakorolt nyomás, a kínai hallgatók ellenőrzésére tett erőfeszítések, illetve a Konfuciusz Intézetek felállítása. Foglalkoztunk a tudományos intézmények kínai befolyásolási törekvések elleni védelmével, az akadémiai szabadság visszaszorításával, a szellemi tulajdon védelmével stb. Nem ellenezzük kategorikusan a kínai tudományos és kutatói entitásokkal folytatott tudományos együttműködés minden formáját. Támogatjuk azonban az egyetemek tudatosságának és rugalmasságának fokozását az együttműködéssel járó lehetséges kockázatokról, és szorgalmazzuk az átláthatóság megerősítését az együttműködés tartalma és feltételei tekintetében, ideértve a pénzügyi támogatást is. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy az egyetemek megőrizzék tudományos autonómiájukat.
Elemezzük a visegrádi országok helyzetét az EU Oroszországgal kapcsolatos politikájában, valamint a V4 országok és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatokban. Ezek a tényezők határozzák meg az Oroszország és Közép-Európa közötti interakció alapját. A visegrádi országok széttagolt álláspontja Oroszországgal kapcsolatban, a lengyel közvetlen elutasításon át az aktív együttműködésre irányuló magyar erőfeszítésekig, az orosz külpolitika dinamikájának érdekes keverékét képviseli, amelyet hagyományosan az „oszd meg és uralkodj” elv vezérel Európában. Ezért erre a megosztottságra, a nemzeti elit érdekeire, az orosz beavatkozásokkal szemben hiányzó társadalmi ellenálló-képességre összepontosítunk, ide értve az információs teret is. Végül megvizsgáljuk a V4-nemzetek szerepét az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok alakításában a közös európai külpolitika keretein belül, illetve a visegrádi csoport brüsszeli szerepvállalása révén, amely az utóbbi időben drámai változásokon ment keresztül.
hamarosan
Partnerek
